Bényei-Tivadar Mártával egy anyukás csoportból ismerjük egymást, pontosabban az anyukás csoport ruha adok-veszek alcsoportjából, mert eléggé egyezik az ízlésünk, így Mártitól egy csomó ruhát vettem és veszek másodkézből. Volt olyan, amikor már meg se hirdette, egyenesen nekem írt. Aztán persze kiderült, hogy a stíluson kívül mennyi más közös is van bennünk, például a fotózás, amit mindketten hivatásszerűen űzünk, na jó Márti komolyabban, én csak olyan mellékállásban. Később arra is fényderült, milyen kicsi a világ: Márti lánytesója törzsvásárlóm, a fiútesója pedig az évi szokásos, országos BMX versenyen állandó oszlopos tagja a pontozóbírói csapatnak, és az őt ábrázoló BMX-es plakátja díszít a fiam falát. Szóval kicsi a világ, és biztos vagyok benne, ha nem az adott anyukás csoportban, akkor máshol, de megismerkedtünk volna Mártival. Fogadjátok Őt nagy szeretettel az Inspiráló anyák októberi részében, ami ezúttal egyenesen Debrecenből jelentkezik!
Neved és korod?
Bényei-Tivadar Márta vagyok, 43 éves vagyok, Debrecenben élek a családommal.
A gyereke(i)d keresztneve és kora?
Két kisfiam van, Balázs 11 és fél, Gergő 9 éves
Mivel foglalkozol? Mivel foglalkoztál az anyaság előtt, és mivel most?
Jelenleg fotográfus vagyok. A gyerekek előtt egy reklámügynökségnél dolgoztam ügyfélkapcsolati menedzserként Budapesten. A gyerekek között nem mentem vissza dolgozni, mert nem is lett volna rá
lehetőségem, így elég sok ideig voltam otthon. Időközben Budapestről Sopronba, majd
Debrecenbe költöztünk, ami a szülővárosunk a férjemmel. Itt élnek a családjaink, rokonaink.
Mielőtt Gergő oviba ment, már erősen foglalkoztatott a fotózás, mint főállás és megadatott az a
lehetőség, hogy komolyabban foglalkozzak vele. Először különböző tanfolyamokra és
workshopokra jártam, majd beiratkoztam a fotós OKJ-ra. az OKJ ideje alatt nemcsak sokat
tanultam, hanem szakmai barátságokat is kötöttem, ami nagyon sokat segített a fejlődésemben.
Mi az, ami mindig van a táskádban?
Pénztárca, telefon, zsebkendő, neszesszer, valamilyen rúzs vagy szájfény, rágó, fogselyem.
Mi volt a legmeglepőbb dolog, ami a táskádba került?
Amíg a gyerekek kisebbek voltak, volt ott minden: kavicsok, faágak, játékpisztoly, kekszdarabok.
Egyszer találtam egy megfonnyadt répát az egyik belsőzsebben.
Hogyan jellemeznéd a stílusodat?
Alapvetően a letisztult, klasszikus, időtálló darabokat szeretem. Törekszem arra, hogy jó
minőségű ruhákat vegyek és figyelem a magyar tervezők munkáit is. Mielőtt elmentem színtanácsadásra, a fő színek a fehér-szürke-fekete voltak a szekrényemben. A színtanácsadás viszont egy új ablakot nyitott a világra és már olyan színeket is „beengedek”, amik korábban szóba sem jöhettek volna.
A gyerekek mellett, hogyan kapcsolódsz ki?
Nagyon szeretem a munkámat, így nekem egy-egy fotózás is kikapcsolódás. Mindig örülök, ha
új ügyfeleket ismerhetek meg és hálás vagyok a sok visszatérő családnak, jó látni, ahogy
cseperednek a gyerekek. Szeretek találkozni a barátaimmal, kirándulni a családommal, olvasni, és ami mostanában ritka: sorozatot/filmet nézni.
És mi a legnagyobb kihívás az öltözködésben?
Mivel sokat „home office”-olok az utómunka miatt, így nem kell mindennap szépen felöltöznöm,
de azért ha délután megyek a gyerekekért az iskolába, átveszem az itthoni ruhát. A fő kihívás az, hogy ne mindig ugyanazt a pár alapdarabot vegyem fel, főleg probléma ez télen, amikor a kabát alatt nem is látszik, hogy mi van rajtad.
Melyik a kedvenc Lilla Sellei Bags fazonod és miért?
Az aktuális kedvencem a nagyméretű vászontáska. Túlzás nélkül mondhatom, hogy nem indulok el nélküle, mióta megvan. Ha dolgozni megyek, tökéletes belepakolni a kulacsomat, némi ételt, kellékeket.
Ha boltba megyek vagy piacra, szintén praktikus. Ha a gyerekeket viszem edzésre, mindent is
beleteszek. Mindig nálam van, mert állandóan beigazolódik, hogy tuti, kelleni fog. Ha netán nem viszem
magammal – ami csak véletlenül fordulhat elő – hiányérzetem van. Igazi jolly joker!
A cikksorozat többi részét itt találjátok!
