Hámori Zsófia: a fotózástól sziklamászásig

Kezdettől fogva Hámori Zsófia fotózza a Lilla Sellei Bags kampányokat. Valahogy az első perctől kezdve szuperül tudtunk együtt dolgozni, Zsófi lelkesedése és munkastílusa mindig előre vitte a projekteket. Ismerjétek meg most Zsófit, aki mesél karrierje indulásáról, a falmászásról és az aktfotózás kihívásairól, Sztarenki Dóri színésznőről készült képeiből is láthattok a cikkben párat.

hamori_zsofi_foto_3_960
Hámori Zsófia fotográfus

Tudom, hogy mi még a Life.hu és Mengyán Eszter kapcsán ismertük meg egymást, de azt nem tudom, hogyan kezdtél fotózni?
Már gimiben is nagyon érdekelt a fényképészet, de annak nem a technikai-kütyüs oldala, hanem inkább az, hogy hogyan lehet ugyanazt a jelenséget vagy eseményt többféleképpen dokumentálni, és hogy mennyire más és más hangulatot és végeredményt ad az, ha különböző eszközökkel, különböző módokon ragadom meg a témát. Gimi után, egyetem előtt elvégeztem egy fotóriporteri képzést, amit később megtámogattam a BME vizuális kommunikáció alap- és mesterképzésével, majd egy alkalmazott fotográfus képzéssel is. Egyetem mellett már voltak fotós munkáim, a Life.hu-hoz pedig rögtön a szakdoga után kerültem. Rengeteg gyakorlatot adott, Eszterrel is ott ismerkedtünk meg egymással.

Neked mi volt a legnehezebb a profi fotóssá válásban?
Az elején az, hogy nem elég a fotózás szeretete. A vállalkozói lét elég összetett, ismerni kell a piaci igényeket, a legkülönbözőbb ügyfelekkel kell tudni jól kommunikálni, kell tudni eladni magad, és folyamatosan megújulni. Nagyon fontos, hogy meg kell tanulni adaptálódni a változó körülményekhez is, jó példa erre ez a mostani járványhelyzet. Az elején nehezen éltem meg, hogy egy nagyon jó évet egy szerényebb követett, és hogy ezek hullámoztak. Ami még nehezemre esett, az az, hogy sok fotóstól megkaptam, hogy szakosodnom kellene egy területre, mert aki mindent csinál, az nem csinál semmit. Én viszont szembe mentem az árral, mert egyrészt nekem fontos szempont volt, hogy változatos munkáim és ügyfeleim legyenek, és élveztem azt, hogy egyik nap emberekkel dolgoztam, a következő pedig egy nyugisabb termékfotózással telt. Másrészt úgy voltam vele, hogy az elején kipróbálom minél többféle ágát a fotózásnak, és így majd az évek alatt letisztul, hogy mihez van több érzékem és mit élvezek jobban. Ez így is lett, de azért néha még most is küzdök vele.

hamori_zsofi_foto_5_960
aktfotó /// fotó: Hámori Zsófia

Milyen munkáid vannak? Van olyan terület, amire specializálódtál?
Továbbra is azt élvezem a legjobban, ha változatosak a napjaim, ezért a hét egyik felét egy szerkesztőségben töltöm, a másikban pedig főleg portrékat fotózom. Vannak hullámok, amikor egy-egy területre jobban rákattanok, így például volt egy év, amíg heti 4-5 ingatlant fotóztam, egy másik évben gyerekekkel foglalkoztam. Most a művészi aktok érdekelnek a legjobban és ezen a területen szeretnék fejlődni, rengeteg kihívást látok benne mind fotográfiailag, mind emberileg. 

Hogyan éled meg a kampányfotózásokat? mesélj erről egy kicsit!
A szerkesztőségen kívül viszonylag ritkán van lehetőségem nagyobb stábbal fotózni, így az ilyen alkalmak mindig különlegesek számomra. Emberileg is nagyon megértjük egymást, így jó hangulatban telnek ezek a fotózások, és úgy érzem, hogy ez visszatükröződik az eredményen is, ezért az ilyen napok nagyon fel szoktak tölteni.

Mi az, amit az esküvői és a jegyesfotózásban a legjobban szeretsz? Mit tanácsolsz ezen a területen az idén nyáron házasuló pároknak?
Minden területen, ahol embereket fotózom, a fotós és az alanya közötti kémiát szeretem a legjobban. Igaz ez egy műtermi portréfotózásra is, de egy esküvői kreatívra is, ahol a párjaimmal együtt szaladunk, hogy elérjük a naplementét vagy ahol együtt másznak velem kerítést, hogy megkeressük a legjobb helyszínt.

hamori_zsofi_foto_2_960
2019 tavasz-nyár /// fotó: Hámori Zsófia

Vannak visszatérő „modelljeid”, családjaid, akik időről-időre felkeresnek egy-egy sorozat erejéig?
Vannak, főleg párok és családok. A legrégebbi ügyfelem egy pár, akiket fotóztam jegyesként, ott voltam az esküvőjükön, volt azóta kismamafotózásom, babafotózásom és keresztelő is velük, illetve a családjuk többi tagja is szokott keresni. Nagyon megható, hogy már körülbelül nyolc éve az életük minden jelentősebb eseményénél ott vagyok, és együtt sírok, együtt nevetek velük.

Az akt fotózásban mi vonz? Én például nem tudom elképzelni magam, ahogy még, ha művészi képek is születnek, hogy pucéran állok egy kamera előtt…
Fotográfiai szempontból az vonz benne, hogy nagyon sok feladatot kell ötvözni. Például egy megvilágítás, ami előnyös a test számára, az nem feltétlenül ugyanaz, mint ami jót tesz a bőr textúrájának, vagy mint ami olyan hangulatot ad, mint amit én a végeredményen látni szeretnék. És a megvilágításon túl itt bejön még a képbe egy csomó megoldandó kérdés, amiket egyenként végig kell zongoráznom fejben. Megtalálni ezeknek a halmazoknak a keresztmetszetét izgalmas kihívás számomra. De érdekel az egésznek az emberi oldala is, hogy például ha egy számomra ismeretlen ember bejön a stúdiómba, akkor rá kell jönnöm, hogy hogyan teremtsek nagyon rövid idő alatt olyan meghitt atmoszférát, ahol az alany elengedheti magát és bízhat bennem. Mindannyian mások vagyunk, ezért ez az út is mindenkivel más és más, és ez szerintem nagyon izgalmas. 

hamori_zsofi_foto_1_960
Sztarenki Dóra színésznő /// fotó: Hámori Zsófia

A saját családodat szoktad „hivatalosan” fotózni? Tehát például a tesódat és családjukat?
Régebben a családtagok és barátok bedobták néha, hogy egy-egy családi vagy baráti összejövetelre vigyem magammal a gépem, és „kattintgassak kicsit”. Minden ilyen alkalommal elmondtam, hogy nekem a „kicsit kattintgatás” azzal egyenlő, hogy folyamatosan monitorozom a fényeket, a szögeket, az emberek egymás közti dinamikáját, a ruhájuk gyűrődéseit, a mimikájukat, a testbeszédüket, és még egy csomó mindent. Amikor belekezdek ennek a felsorolásába, akkor szerencsére már a felénél maguktól szoktak leállítani, hogy ne is mondjam tovább, mert értik, miről beszélek. Néha-néha azért előfordul, hogy valamilyen alkalomból készítek egy-egy sorozatot, most például gondolkozom egy fotóesszén egy ideje.

hamori_zsofi_foto_4_960
Sztarenki Dóra színésznő /// fotó: Hámori Zsófia

Egy dologról még nem beszéltünk, falat/sziklát mászol. Ez hogy jött az életedbe?
Sokféle sportot kipróbáltam már, de a munkamennyiség és a mindennapi stressz növekedésével egyre kevésbé kötöttek le. Először a volt barátom vitt el egy mászóterembe, és nagyon rákattantam, hogy mennyit ad fejben is és fizikailag is. Rengeteg készséget fejleszt, és közben esélyed sincs a munkán agyalni, és edzés gyanánt sem utolsó, mert nagyon gyorsan látható és érezhető a változás. Úgyhogy mindenkinek csak ajánlani tudom!